Az Illés Labdarúgó Akadémia Gimnáziuma és Kollégiuma szakmai konferenciát tartott, amelyre meghívta a másik két dunántúli labdarúgó akadémia, a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Technikum és Szakképző Iskola, valamint a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia szakembereit.
A konferencia második felében szekcióbeszélgetések, illetve tanáraink sportakadémiai és hagyományos középiskolai tapasztalataik alapján a specialitásokra világítottak rá hat témakörben.
Osztályfőnökként és történelemtanárként Papp Péter mondta el meglátásait:
Általános vagy nyelvi osztályok után vállaltam el 2021-ben a futballosztály osztályfőnökségét. Míg állami, vagy egyházi fenntartású intézménybe, vagy alapítványi gimnáziumba tágabb bemeneti szűrök után kerülnek a gyerekek, addig nálunk a sportalkalmassági megfelelés a fő követelmény. Mindent megteszünk azért, hogy a hullámzó tanulási metódust kiegyenlítsük – ezért lételem a felzárkóztatás. A hiányzások pótlása motivációt, kitartást igényel!
A matematikáról, mint összefüggéseket kereső és adó tantárgyról Németh-Sali Bálint számolt be:
A vizsgálat legfőbb kérdése, hogy milyen korlátok és lehetőségek állnak rendelkezésre a matematika-oktatás szempontjából. A matematika ugyanis az összefüggések tárgya. A diákok elsődleges célja a labdarúgás, emellett készítjük fel őket az érettségire. Én már látom a változást a 9-10-11. évfolyamon lévők között: úgy jönnek be, hogy mindenki profi labdarúgó akar lenni, de idősebbeknél megtörténik, hogy a tanulás válik elsődlegessé. Kevés idejük marad a tanulásra, hiszen a hármas terhelés nagyon sok a napi 24 órában. A csoportbontás segít a differenciálásban, emiatt könnyebb a munka és lehet figyelni az egyénekre és lemaradókra – én pl. sosem adok házi feladatot, inkább gyakorló feladatokkal operálok, hiszen a motiváció fenntartása nagyon sok energiát felemészt. Specifikusan lehet tanítani a matematikát, hiszen a labdarúgással kapcsolatos dolgokat sokszor be lehet építeni, ez pedig a motiváció fenntartásában komoly szerepet jelent.
Szibler Vivien tanárnő az idegen nyelvek tanításáról tartott előadást:
A 11. évfolyamban 17-en fognak előrehozott középszintű érettségit tenni: 13-an angol, 4-en német nyelvből. Az általános iskolában megszerzett tudás alapján angolból két kezdő és egy haladó csoport, míg németből egy-egy kezdő, középhaladó és haladó csoportba kerültek a gyerekek kilencedik osztályban. Angolból 4, németből 3 órát tartunk, emellett pedig akár heti 5 órát a felzárkóztató sávban. A speciális órarendhez, az átlagnál magasabb hiányzásokhoz, a sportolói mentalitáshoz – ami magával hozza a versengést is –, valamint a koncentrációs képességekhez és bizony a kimerültséghez is alkalmazkodni szükséges. A belső nyelvvizsgák rendszerével igyekszünk elérni azt, hogy tizenegyedikben előrehozott érettségit tegyenek a diákok: kilencedikben szóbeliznek, tizedikben írásbeliznek, a vizsgák szövegértési, nyelvhelyességi, hallás utáni értési és íráskészségi feladatokból állnak.
A vizuális nevelés, mozgókép kultúra és médiaismeret tantárgy hátterét Zsoldos Mónika világította meg, aki megismertette a résztvevőkkel a Waldorf-módszer egyik fontos elemét az epochális oktatás alapjait is.
Amennyiben a gyerekeket úgy tanítjuk, hogy átélhetik és megtapasztalhatják az átadni kívánt tananyagot, akkor az egyértelműen jobban rögzül. Epochális módszert kevesen alkalmaznak, ám itt az Illés Gimnáziumban ezt el tudnám képzelni. Alkalmas lehet pl. a háromhetes tematika, azaz három tanítási héten keresztül matematikaoktatás zajlik, egyszer ősszel, majd aztán tavasszal is. Ezáltal elmélyültebben megmarad a tudás. A tapasztalok alapján a gyerekek részére a vizuális tanítás hatásosabb. A Waldorf-iskolában nincsen tankönyv, az átadott ismereteket hallás után írják le a diákok, majd otthon a vázlatot rendszerezik és ebből egy tanuló előadást tart. Így a másik agyféltekét is megmozgatják. A kiállítás, a múzeum, az erdei iskola – ezek mind olyan külső helyszínek, amelyek hozzájárulnak a tudásuk elmélyítéséhez. A Waldorf és az Illés két véglet – szomorúan tapasztalom a rajzoktatásnál, hogy teljesen más a hozzáállás: érdekfeszítő dolgokat felajánlására sincsen fogadókészség. A jövőben szeretnénk a gyerekeket elvinni pl. a van Gogh-kiállításhoz hasonló eseményre, ezáltal egy szélesebb látóteret biztosíthatnánk a gimnazistáknak.
Károly Frigyes a testnevelésről mondta el, miképpen is zajlik e tárgy oktatása az Illés Akadémia Gimnáziumában:
Mivel nincsen saját tornatermünk, ezért a klasszikus tornaórák az egyetemen zajlanak: a 9-10. osztályok egyben, míg a 11. évfolyam külön, ezeket a foglalkozásokat Sárai Gabriella tanárnő tartja. Az elméleti órákat helyben tartjuk: mivel többen szeretnének testnevelésből érettségizni, ezért utóbbiakkal külön is foglalkozunk, hiszen számukra pl. különösen fontos a sportegészségtan és a sporttudomány mélyebb ismerete. Lengyel Miklós tanár úr felel a diákolimpiai programokért, emellett pedig úszni és korcsolyázni is járnak a diákjaink.
Az NSÜ részéről dr. Sáfár Sándor online vett részt az igazgatói szekció megbeszélésén. Sárközi István személyesen volt jelen a Nemzeti Sportügynökség képviseletében, így a labdarúgó akadémiák iskoláinak, kollégiumainak sajátosságairól, lehetséges jövőbeni megoldásairól, terveiről mindketten első kézből értesülhettek.